A Djabe 1998-as második stúdió albuma mérföldkő volt a zenekar életében. A Muck Ferenc – szaxofon, Sipos András – ének, ütőhangszerek, Barabás Tamás – basszusgitár és Égerházi Attila – gitár felállás első közös kiadványa megkapta a magyar zenei díjat, azaz az Arany Zsiráfot World Music kategóriában. A lemezen elsősorban Égerházi Attila és Sipos András kompozíciói hallhatók, Barabás Tamás kiváló hangmérnöki munkáját dicsérve. 1998-ban már ritkán adtak ki egy felvételt az általánosnak számító CD formátum mellett. A Djabe azonban úgy döntött, hogy megcélozza zenéjével azt a vékony, High End rajongó réteget is, akik szívesen hallgatnak mind a mai napig analóg nyomású lemezeket. Szerencsére ez a réteg napjainkban egyre vastagabb és a lemezeladások fokozatosan emelkednek. És milyen jól döntött a zenekar. A High End szeánszok alap teszt lemeze lett a Djabe albuma, köszönhetően a felvétel kiváló hangminőségének, a kiváló angol nyomásnak, és a zene levegős akusztikus megszólalásának. Sok estben hasonlították össze a Witchi Tai To CD és LP változatát, bizonyítva, hogy a „bakelit” jobban szól. Az LP változatnak tényleg melegebb, szebb és természetesebb hangzása van. A Djabe nem véletlenül választotta Jim Pepper ismert és sok etno dzsessz zenész által feldolgozott kompozícióját címadónak. Ezzel is keresték a zenéjük célközönségét, hiszen számítottak az Oregon, Jan Garbarek vagy akár Jack de Johnette rajongóira is. A többi kompozíciót már a Djabe tagjai jegyzik. Nem egy közülük később a Djabe repertoár alapdarabjaivá vált. Elég a Visons, Desert, Ode, Island és természetesen a Witchi Tai To-ra gondolni. Az LP közel ötven percnyi anyagot tartalmaz a CD változat teljes tartalmából. A zenekar kevésnek találta az anyagot egy dupla vinyl kiadáshoz, ezért az analóg kiadásra a lemez anyagának eszenciája került.