A genesis-news.com kritikája

Djabe & Steve Hackett: Back To Sardinia

Steve és a Djabe zenekar legújabb, Szardínia-tematikájú stúdióalbuma

Engedjék meg, hogy idézzünk egy részletet a korábbi Life Is A Journey: The Sardinia Tapes cikkünk bevezetőjéből:

Steve és a Djabe zenekar közös munkája 1999-ben kezdődött, amikor Attila (a Djabe zenekar vezetője) átvette Steve albumainak magyarországi disztribúciós munkáját. 2002-ben ő szervezte meg Steve első budapesti akusztikus előadását, és együtt készítették el a Hungarian Horizons albumot. A következő évben már Steve dolgozott velük egy Djabe albumon. Később számtalanszor játszottak együtt élőben, és közös dalokat is szereztek. Steve a Djabéról azt mondta: “a legjobb zenekar, akikkel valaha dolgoztam”. 2016-ban Szardínián, egy közös jam keretében találkoztak, és igen rövid idő alatt hatalmas mennyiségű anyagot rögzítettek, mely az első Djabe & Steve Hackett teljes stúdióalbumként, a Life Is A Journey: The Sardinia Tapes-ként öltött testet.

A Djabe zenekar 1996 óta, hihetetlenül hangzik, de több mint 25 albumot jelenített meg. Zenéjük igencsak különbözik Steve-étől: bár a progresszív elemek sorban szivárogtak alkotásaikba, alapvetően mégis a jazz hangjaiból és struktúráiból épül fel művészetük. A Steve által hozzáadott elemek nem egy prog szám kiszámítható szólóiból állnak, hanem egy eltérő világ zeneiségének leképzései. Így hát nem is meglepő, hogy Kelemen Zoltán a Sardinia Tapes meghallgatását követően úgy nyilatkozott, hogy Steve korai albumai óta ez a legnagyszerűbb zenéje. És természetesen az angol zenész és a Djabe tovább folytatta közös útját: az újabb, Szardínián eltöltött idő után a Back To Sardinia albumcím igencsak adta magát.

A zenekar egy Terguban található templomot, a Nostra Signore di Tergut választotta a felvételek színhelyéül, de Steve elfoglaltságai miatt 2019-ben nem tudott csatlakozni hozzájuk, így saját részeit pár héttel később, Budapesten rögzítette. Az album zenei megközelítése így egy kissé eltérő lett, hiszen az angol zenész a már elkészült anyagokhoz igazította saját ötleteit.

Az album CD/DVD digipak kiszerelésben jelent meg, mely 5.1 surround keverést is tartalmaz. A CD-n az album zenei anyaga található, a DVD-n pedig az 5.1 verziót, illetve vizuális extrákat élvezhetjük.

Az album az alábbi számokat tartalmazza (csillaggal jelölve a Steve Hackett nélküli darabok):

Back To Sardinia
Lonely Cactus
Happy Tergu
Lake By The Sea
Stones And Mirto*
Girl In The Palau Woods
Walking Around
Flying Kites
Purple Dream
Dancing In A Jar*
Cinquecento Fragole
Bottles In The Water*
Floating Boat

Az összesen 78 percnyi játékidő kevés híján dupla albumnak minősíthető. A Back To Sardinia szinte tökéletesen illeszkedő folytatása a 2017-es Life Is A Journey-nek: A Djabe nem funky jazz egyveleget játszik, hanem merészebb hangokkal, nyugodtabb stílussal teremt hangulatot. A Back To Sardinia az összes zenésznek elegendő teret hagy az önkifejezésre.

Érdekes volt hallani, hogy az eltérő időpontban történt felvételek (Steve részei ugyebár később kerültek feljátszásra) hogyan befolyásolták a végeredményt. Bár Steve az alkotási folyamatban nem vett részt, saját elemeivel mégis kiegészítette és „befejezte” az egyébként igencsak más stílusú jam anyagát. Hozzá kell tennünk, hogy a Djabe több helyen Steve gitárfelvételei köré építkezett a keverésnél utólag. A kompozíciók kialakítása ismét Barabás Tamás feladata volt.

Minden kétely elillan, amikor meghalljuk az album első hangjait. A zenekar lassan kezd a címadó Back To Sardinia számmal, illetve a Lonely Cactus-szal, amit Steve letaglózó gitárjátéka kiválóan egészít ki. Az első 25 percben a jazzé a főszerep, és könnyen hallható, hogy a zenekar mennyire élvezi a játékot. A Girl In The Palau Woods kezdeténél olyan érzésünk volt, mintha a zenészek egymást váltva szabadítanák fel a másikat. A Walking Around az előző szám finomított verziójának tűnik – ezek az album legerősebb részei közé tartoznak.

A Dancing In The Jar szinte freestyle jazznek hat az album saját keretein belül. Még Western hangokat is hallhatunk (ebben Steve nem játszik egyébként). Cinquecento Fragole pedig egy igazi kis szerencsecsillag, ártatlan témával és ritmussal kezd, majd a zongora improvizációk eluralják, a vége pedig hektikus stílusban gyorsul fel. A Floating Boat visszavezet minket az album alaphangulatához: a megtörő hullámok hangjai után kis hatásvadász felelgetés kezdődik Steve és a zenekar között. Érdekesség, hogy ez a szám 2016-ban íródott, de a Back To Sardinia kiadására készült el.

Bónuszok

A When The Film Is Rolling egy úgymond amatőr film Szardíniáról, a felvételek ideje alatt: bár a zenekart is láthatjuk, sokkal inkább a sziget a főszereplője.

Az In The Quiet Earth egy impresszív bemutató a Genesis és a Djabe zenéjének együttműködéséről. A trombita valószínűleg nem az első választás lenne egy ilyen számhoz, de itt mégis kiválóan működve, friss jazzes szellővel dobja fel a progresszív alapot.

A Castelsardo At Night (az előző albumról) tanúsítja, hogy a Djabe és Steve teljes összhangban képes játszani és improvizálni. Ezt Steve nélkül a Turtle Track is igazolja, amiben vokál is hallható (ezt a Djabe – Overflow CD/DVD set-en is megtalálhatjuk). Ezek mind-mind meghozzák az étvágyat még többhöz, és szerencsére van is miből válogatni: a Life Is A Journey: The Budapest Tapes egy koncertalbum Steve és a Djabe előadásainak felvételeiből, a Life Is A Journey: The Sardinia Tapes utáni időszakban, és nagyon ajánlott darab!

Összegzés

A Back To Sardinia ott folytatja, ahol a Life Is A Journey abbahagyta, de közben egy kicsit sem veszített a színvonalból. Ahogyan Steve is elmondja, ez egyfajta ambient jazz, ahol senkinek nem kell bizonygatnia a tehetségét. Egyéb pillanatok is akadnak, amikor a zenekar el tudott lazulni. A Djabe világa, a velük alkotott művek egy egészen új fejezetet alkotnak Steve zeneiségében, egy eredendően is tapasztalt, sok műfajban maradandót alkotott zenész életében. Valószínűleg tényleg igaz lehet saját állítása: a Djabe a legjobb, akikkel valaha dolgozhatott.

Christian Gerhardts (11/2019), angol fordítás: Martin Klinkhardt, magyar fordítás: Dancsó Ádám